Farsang-kor

 

    A farsang a vízkereszttől húshagyókeddig tartó időszak, hagyományosan a vidám lakodalmak,bálok, népünnepélyek jellemzik. Nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, a gazdag néphagyományokra épül. A farsang három utolsó napjához kapcsolódik a legtöbb szokás: farsangvasárnaphoz, farsanghétfőhöz és húshagyókeddhez. Húshagyókeddi szokás a farsangtemetés, tréfás felvonulás ,amelynek végén a farsangot ,telet jelképező rongybábut vagy szalmabábut tréfás siratás közben elégettek vagy a vízbe dobtak.

Iskolánk tanulói ebben az évben is jelmezekbe öltözve, énekszó kíséretével az óvodához vonultak ,  ahol a kis óvodások farsangűző versikéket szavaltak , a felső tagozatos tanulóink  farsangtemető  műsort adtak elő, ami énekszóval és tánccal zárult.

Köszönet a kollégáknak e műsorszám betanításáért, köszönet és hála a szülőknek a finomságokért !

 

Márton napján

    

                                                    

    Negyedik éve szervezzük meg óvodánkban, iskolánkban a Márton-napi lámpás felvonulást azzal a szándékkal, hogy hagyományt teremtsünk és megismertessük gyerekeinkkel népünk hagyományait, szokásait és felerősítsük bennük a szeretet, segítségnyújtás és önzetlenség fontosságát. Az óvodások, kisiskolások felelevenítették Szent - Márton legendáját, verseket ,éneket tanultak és lámpásokat készítettek . Délután a szülőkkel, nagyszülőkkel az iskola és óvoda udvarán gyülekeztek, majd  égő lámpásukkal ,hirdetve a szeretet és jóság fényét, a templomhoz vonultak, ahol részt vettek a szentmisén.

Hála és köszönet Demeter Editke ötletgazda óvónéninek, a szülőknek, a kollégáknak, Ábri Béla zenetanárnak a hegedűszóért, valamint a papbácsinak,hogy felkarolta e eseményt .